Az életmódváltás napló számomra nem csak arról szól, hogy mit eszek vagy mennyit mozgok, hanem arról is, hogy mentálisan mi történik bennem. Az elmúlt napokban több olyan élmény is ért, ami megerősített abban, hogy jó úton haladok.
Újra 12 km túra – teljesen rákaptam
Tegnap megint volt egy közel 12 km-es túrám. Egyre jobban érzem, hogy rákaptam erre az egészre, és nem csak a mozgás miatt, hanem a mentális hatása miatt is.
Sirokból indultam, a recski tó irányába mentem, de nem mentem le teljesen, csak egy kilátóig. Innen tovább haladtam Ószajla felé, majd onnan vissza Sirokba. Az útvonal egyszerre volt változatos és megnyugtató.
Volt egy pillanat, ami különösen megmaradt bennem. Egy hatalmas nyugalmat éreztem, amit sajnos egy időre megtört az, hogy az erdőben munkagépek dolgoztak, és óriási zaj volt. De szerencsére hamar elhagytam azt a részt, és visszatért a csend.
És akkor jött az a gondolat, ami igazán betalált. Az járt a fejemben, hogy mennyire jó a természet közelsége, és hogy mennyire nem bírtam már Pestet. Ez most tudatosult bennem igazán.
Az erdőterápia működik
Az erdőterápia hatását már most elképesztően érzem. Sokkal nyugodtabb vagyok, kiegyensúlyozottabb, és ami számomra nagyon fontos, eltűnt belőlem az az alap szorongás, ami nagyon régóta bennem volt.
Az alvásom is rengeteget javult. Mélyebben alszom, könnyebben alszom el, és kipihentebben kelek. Ez egy olyan változás, amit nem lehet nem észrevenni.
A túra fizikailag is könnyű volt. Egyre jobb az állóképességem, és ami meglepett, hogy a végére nem kifáradtam, hanem tele lettem energiával. Felemelő érzés volt.
A fejemben közben folyamatosan az ment, hogy jó döntés volt otthagyni Budapestet és hazaköltözni. Ez most kapott egy erős, belső megerősítést.
Az első komoly kívánósság
Tegnap jött az első igazán erős kívánósság több mint 3 hét diéta után.
Olyan szinten rám jött, hogy legszívesebben bevertem volna 3 hamburgert, megettem volna 2 zacskó chipset, vagy csak simán 3 melegszendvicset. Elképesztően erős volt az érzés.
De itt jött a lényeg.
Nem buktam el. Nem volt az, hogy majdnem elrontottam. Egyszerűen csak végignéztem az érzést, és kivártam.
Körülbelül 20 perc alatt teljesen elmúlt.
A legnagyobb tanulság
Ez egy nagyon fontos felismerés volt számomra.
Nem kell azonnal reagálni ezekre az érzésekre. Nem kell enni. Nem kell „megoldani”.
Elég kivárni.
Most már tudom, hogy ha legközelebb jön egy ilyen hullám, akkor nincs más dolgom, mint kibírni azt a 20 percet. Utána csillapodik.
Ha érdekelnek az ilyen témák, és kíváncsi vagy, hogyan haladok a naplómban, kövess Facebookon – Tudatos Mindennapok
Tudatos „nem deficit” nap
Ma lesz egy találkozóm egy régi barátommal, és már reggel tudatosan eldöntöttem, hogy ma nem cél a deficit.
Mindent ugyanúgy mérni fogok, de nem cél, hogy 600–800 kcal mínuszban legyek a nap végén.
A cél inkább az, hogy nullán legyek, vagy minimális deficitben. Ha esetleg 100–200 kcal pluszban végzek, az sem tragédia.
Valószínűleg megiszunk 1-2 sört, lehet eszünk chipset is. És ez rendben van.
Az alap étkezéseim továbbra is diéta-barát, jól laktató ételek lesznek, de az élvezeti dolgokat most nem kerülöm.
Viszont itt is a tudatosság a kulcs. Nem esek át a ló túloldalára. Mindent mérni fogok, és keretek között maradok.
Súlyplató
Most nem változott érdemben a súlyom, ami teljesen normális része a folyamatnak. Ilyenkor a test alkalmazkodik, és nem mindig mutatja azonnal a valós változást a mérleg. Tudom, hogy ez csak egy átmeneti stagnálás, a trend a lényeg.
Összegzés helyett egy gondolat
Most érzem igazán, hogy ez az egész nem csak fogyásról szól. Hanem arról, hogy visszatalálok egy nyugodtabb, tisztább, élhetőbb élethez.
Ezeket olvastad már?
Okosmérleg testösszetétel: mit jelentenek valójában az adatok
Fenntartható diéta: így fogytam 4 kilót szenvedés nélkül
Időszakos böjt kalóriadeficit alatt: működik vagy csak mítosz?
Ez az út rólunk szól. Ha jól jönne egy támogató közeg, ahol nem kell egyedül végigmenned rajta, csatlakozz a Facebook csoporthoz:
Tudatos Mindennapok – Fogyás és életmód közösség